Cegléd

Weboldal

Cegléd Budapesttől 74 kilométerre, délkeletre található. Cegléd régen és ma is útmenti városként volt ismert, tulajdonképpen az „Alföld kapuja”. Jó fekvésének köszönhetően (hazánk középső részén van, területén különböző talajtípusokkal) az ősidők óta folyamatosan lakott területnek számít. A város a Duna-Tisza közi síkvidéken, két természeti kistáj: a Gerje-Perje-sík és a Pilis-Alpári-homokhát találkozásánál fekszik. A feketerészen alakult ki a gabonatermelés, a homokrészen az állattartás, később a szőlő-és gyümölcskultúra. Területére jellemzőek voltak a mocsaras, vizenyős, belvizes részek. A város neve is egyes források szerint a török eredetű „cegle”, „cigle” szóból származik, melynek jelentése: fűzfa. Más vélemények szerint a \"szeglet\" szóból ered az elnevezése, hisz fontos utak találkoznak a város határán. A 19. század második felében megindult urbanizáció eredményeképpen 1844-ben készített szabályozási térkép alapján 40 évvel később elkészült a város első építészeti szabályrendelete, amely a városias építkezés alapjait rakta le. Cegléden a városközpontot és az ide csatlakozó főbb útvonalakat jelölték ki korszerűbb kétszintes épületek építésére. A mezőváros tekintélyének jobban megfelelő új városháza építéséről a városi közgyűlés 1889. november 23-án döntött.A testület a helyét is meghatározta: a Jászberényi út - Kossuth tér - Vasút utca által határolt területet jelölték ki. Pontosan meghatározásra került, hogy az új épület egyemeletes lesz, melytől eltérni csak annyiban lehet, amennyiben a közgyűlési terem magassága az eltérést kívánatossá teszi. Eldöntötték, hogy az emeleten hivatali helyiségek kapnak helyet, a földszinten pedig üzletek lesznek. Azt is kikötötték, hogy a főbejárat és a főlépcső a Kossuth tér felől legyen, a kocsibehajtók és a melléklépcsők a Jászberényi és Vasút utcai homlokzatra kerüljenek.15 pályamű érkezett, melyekből a bírálóbizottság Márkus Ágoston és Illés Gyula budapesti építészek munkáját - kisebb módosítások előírásával - tartotta a legjobbnak.Végülis 1893-ban készült az egyemeletes középrizalitos - felette kétsíkú tetővel - legömbölyített, kis kupolával fedett, kiemelt sarkokkal kiképzett impozáns építmény: az eklektikus városháza. A főbejáraton keresztül jutunk az oszlopcsarnokba (aulába), ahonnan díszlépcső vezet az emeletei garéliás díszteremhez, melyet két kisebb tanácskozó terem fog közre.A városházát 1993-ban a centenárium alkalmából felújították, 1995-ben pedig esti díszkivilágítást kapott.